Érdekes dolgot tapasztalok mostanában. Bár a piac egyre szűkül, még most is sokan akarnak megélni ilyen-olyan önsegítő, "self-help" dolgokból. És persze manapság illik ott lenni a fészbukon, hát ott is vannak. A probléma csak az, hogy nem nagyon tudnak mit odatenni a saját reklámjukon kívül, de hogy mégis legyen valami tartalom, a következőt teszik:
Keresnek valamilyen idézetet, ami a sikerről, önbizalomról, szeretetről, stb. szól. Ilyet nem nehéz találni, főként angolul. Tele van az internet motivációs idézetekkel, amelyeket némi angoltudás birtokában le lehet fordítani, aztán kitenni. Lehetőleg valami kis grafikával feldobva. Néhány perc az egész. Az idézetek 90%-a amerikai szerzőktől van, a maradék nagyobb rész ókori görög és latin szerzőktől (de szintén angolból fordítva).
Nincs is ezzel semmi baj, amíg az embernek nem kezd egy kicsit sok lenni a konzervbölcsesség. Lehet, hogy mások másként látják, de nekem mérhetetlenül elegem van az előrecsomagolt bölcsességekből. Jár hozzájuk a kenetteljes szöveg, hogy "hátha segít valakin", de szerintem egy idézet még soha senkin nem segített. Vagy millió emberből egy volt, aki egy idézet hallatán-olvastán a homlokára csapott, "ahá" élménye vagy szatorija volt, és onnantól kezdve megváltozott az élete. Nem így működnek a dolgok.
Mindez azért érdekes, mert rávilágít arra a mérhetetlen sekélyességre, ami az egész "self-help" ipart jellemzi. Sok szép szó - szavak, üres fecsegés, a lényeg pedig az, hogy gyere már a fizetős tanfolyamra. Amivel nincs semmi baj, csak nevezzük nevén a dolgokat. Aki pénz akar keresni, az hirdessen, de ne csomagolja be a semmit szép szavakba.